Fethullah Gülen a török kormány legfőbb ellensége. Erdogan elnök őt teszi felelőssé a puccskísérletért. Gülen most visszavág: Szerinte Erdogan maga mozgatja a szálakat, és ő húz hasznot a puccsból.
Gülen úr, Erdogan elnök kormánya arra törekszik, hogy az Ön Hizmet mozgalmának nagy részét elpusztítsa. Már a végét járja a mozgalom?
Ez a mozgalom évtizedekkel ezelőtt kezdődött, amikor néhány embernek közös ötletei támadtak. Az ötlet az volt, hogy segítsünk leküzdeni az olyan szociális problémákat, mint a szegénység, a tolerancia hiánya vagy a tudatlanság, és a képzés útján lehetővé tegyük a belső felemelkedést. Szimpatizánsaink 1990-ben kezdtek Törökországon kívül iskolákat létrehozni. Ma 170 országban tevékenykednek. A Hizmet alapgondolata él, és élnek az azt képviselő emberek is. A mozgalom, annak ellenére, hogy Törökországban boszorkányüldözésnek van kitéve, a világ többi részén tovább erősödik, Isten segítségével.
Hogyan látja követőinek helyzetét Törökországban, de más országokban is? Biztonságban vannak ezek az emberek?
A törökországi üldözés módja és mértéke példátlan. Eddig még sikeres katonai puccsok után sem került sor magánvállalkozások vagy médiumok bezárására. Fáj a szívem, és mélyen átérzem szenvedéseiket. Úgy vélem, hogy Németországban a kormány betartja a jogszabályokat. A németországi Hizmet-hívekkel kapcsolatban nyugodtabb vagyok.
Mit mond az embereinek ebben a helyzetben?
Semmit sem tudok nekik mondani. Nyomást gyakorolnak rájuk, mert elveik vannak. Van erkölcsük, és vannak értékeik. Annak ellenére, hogy elvették a javaikat, átkutatták a házaikat, megverték és börtönbe zárták őket. Sokakat közülük megkínoztak, befagyasztották a bankszámlájukat és elvették a tulajdonukat. Még az ilyen kegyetlen körülmények között sem fogtak fegyvert. Ez az elveknek köszönhető, amelyeket magukévá tettek.
Ön évek óta az Amerikai Egyesült Államokban él. Ez lett a hazája?
Tisztelek minden embert, bármelyik országból származik is, de a hazának különleges helye van a szívemben. Honvágyam van, és vágyom rá, hogy visszatérjek Törökországba. Azt szoktam mondani, hogy ha itt halok meg, hazai földbe temessenek el, az édesanyám mellé, az ő lábaihoz. Az Egyesült Államokban mindig tisztelettel bántak velem. Úgy döntöttem, itt maradok, egészen addig, amíg azt nem mondják, hogy menjek el. Itt békét találtam.
Kap-e, vagy kapott-e valaha is támogatást az Egyesült Államok kormányától vagy titkosszolgálataitól?
Egyáltalán nem. Ez egy olyan rágalom, amit Erdogan úr és szócsövei a médiában bevetnek ellenem. A barátaim további példákat is gyűjtöttek a hazugságokra és rágalmakra – azt mondják, a számuk már 1000 fölött jár.
Puccskísérlet: „Ha valamit állítanak, be is kell bizonyítaniuk.”
Kritikusai újra és újra felvetik, hogy az Ön Hizmet mozgalma mindenhová beszivárgott Törökországban. Mit szól ehhez?
Ha emberek a saját országukban pozíciókat pályáznak meg, az teljesen normális. Ha egy török ember rendőr lesz, az teljesen normális. Ez nem beszivárgás. Egy teljesen normális, törvényes lépés. Beszivárgás csak kívülről történhet, ha valaki Oroszországból vagy Iránból jön, töröknek adja ki magát, és hozzáférést keres az intézményekhez – az a beszivárgás.
Az Ön neve kerül szóba, ha a júliusi törökországi puccskísérlet értelmi szerzőjéről van szó. Garantálni tudja, hogy nem az Ön egyes hívei állnak a dolog mögött, vagy legalábbis vettek részt benne?
Ha valamit állítanak, be is kell bizonyítaniuk. Mivel ők azok, akik ezt állítják, az ő feladatuk a bizonyítékok felmutatása is. Ha vannak olyan emberek, akik részt vettek a puccsban, és előzőleg ismertek engem, akkor úgy a kormányt, mint az én elveimet is elárulták. Emellett szorgalmazom egy nemzetközi bizottság létrehozását is, amely kivizsgálná a puccsot, hogy megértsük, ki vett részt benne, és hogyan szervezték meg. Ez az Egyesült Államokból, Németországból, Olaszországból és Hollandiából érkező szakemberekből állna. A török kormány még csak nem is válaszolt a felvetésre.
Erdogant vádolja a júliusi puccskísérlet megrendezésével?
Ezidáig ezt egy lehetőségnek tartottam. De az utóbbi napokban olyan sok bizonyíték került napvilágra, hogy ez már bizonyossá vált. Az, hogy ő tervezte meg, és most, utólag, hasznot húz belőle, hogy megerősítse a hatalmát. Másnap emberek ezreit bocsátották el, sokakat letartóztattak, különböző minisztériumokból, a rendőrségtől, a bíróságokról, ügyvédeket, üzletembereket, nőket és gyermekeket. Ezt évekig tervezték. Csak a megfelelő pillanatra várt. Ezek az emberek úgy tekintik, hogy ezek háborús nyereségek.
Hogyan látja Törökország jövőjét?
Ezek az emberek ellenőrzés nélkül vannak. Nem fogják betartani a jogszabályokat. A nemzetközi jog nem elegendő a megállításukhoz. Csak az EU, az Egyesült Államok és a Nato kényszerítheti rá őket, hogy visszatérjenek a szabályokhoz, és hogy tiszteletben tartsák az alkotmányt. Nemzetközi nyomásgyakorlás nélkül nem fogják könnyen feladni, amit már elértek. A személyes előrejutást fontosabbnak tekintik az erkölcsi értékeknél. Törökország rendelkezik demokratikus tapasztalatokkal, de most szinte mindent elvesztettünk. Nincs ellenzék, nincsenek megfogalmazott alternatív vélemények.
